A fagyasztás késlelteti a romlást és tartósítja az élelmiszert azáltal, hogy megelőzi a mikroorganizmusok elszaporodását, és lelassítja a romlást okozó enzimműködést. Amint az élelmiszerben lévő víz jégkristályokká fagy, elérhetetlenné válik azon mikroorganizmusok számára, melyeknek szükségük lenne rá szaporodásukhoz.
A fagyasztásnak alig van hatása az élelmiszerek tápanyagtartalmára. Néhány gyümölcsöt és zöldséget blansíroznak - rövid időre forró vízbe merítenek, mielőtt lefagyasztanák, hogy inaktíválják az enzimeket és az élesztőket, melyek a fagyasztás ellenére folytathatnák romlasztó tevékenységüket. Ez az eljárás azzal jár, hogy a C-vitamin egy része (15-20%) elveszik. A veszteségek ellenére a zöldségeket és gyümölcsöket „csúcsformájukban” fagyasztják le, röviddel betakarítás után, tápanyagtartalmuk gyakran magasabb, mint a „friss” példányoké. A betakarított terméknek néha napokba telhet, míg osztályozzák, szállítják és elosztják a boltokba. Ez alatt az idő alatt a vitaminok és ásványi anyagok lassan elveszhetnek az élelmiszerből. A friss puhahúsú gyümölcsök és zöld színű zöldségek, szobahőmérsékleten való tárolás esetén, naponta C-vitamin tartalmuk 15%-át is elveszthetik.
Szinte nincs vitamin és ásványi anyag veszteség a fagyasztott húsokból, halakból és szárnyasokból, mivel a fehérjékre, az A- és D-vitaminokra és az ásványi anyagokra nincs hatással a fagyasztás. A kiolvasztási folyamat során vízoldható vitamin- és ásványi anyag tartalmú folyadékveszteség van, ami elveszik a főzés folyamán, ha ezt a folyadékot nem pótolják.
A fagyasztás károsíthat néhány élelmiszert, mert a kialakuló jégkristályok átszúrják a sejtmembránokat. Ennek nincs kedvezőtlen hatása a biztonság szempontjából (valójában néhány baktériumsejt is elpusztul), azonban az élelmiszer elveszti friss-ropogósságát vagy keménységét. Példaként említhetjük a fagyasztást nem jól tűrő élelmiszerekre a salátazöldségeket, gombákat és a puha gyümölcsöket.A magasabb zsiradéktartalmú élelmiszerek, mint a tejszín és néhány szósz hajlamosak szétválni a fagyasztás során.
Ez attól függ, hogy milyen élelmiszerről van szó és milyen hőmérsékleten tároljuk azt. Általánosságban elmondható, hogy minél hidegebben tároljuk, annál jobb. A csomagolóanyagokon a gyártók feltüntetik, hogy milyen típusú mélyhűtőben, hány fokon, meddig tárolható az adott termék.
* | mélyhűtő | -6°C |
** | mélyhűtő | -12 °C |
*** | mélyhűtő | -18 °C |
Nem. Azok a baktériumok, melyek ételmérgezéseket okozhatnak, nem képesek a mélyhűtő hőmérsékletén szaporodni. A minőség megőrzési idő lejártával a gyorsfagyasztott élelmiszerek elveszítik a jó kondíciójukat és textúrájuk, állaguk megváltozhat.
Ezeknek az áruféleségeknek a vásárlásakor legyünk nagyon óvatosak, és csak olyan hűtőpultból vásároljunk, ahol sértetlen csomagolású árut találunk, amelyen tüzetesebb vizsgálattal sem fedezzük fel a felolvadás és újrafagyás jeleit.
Amikor az áruházakban vásárolunk, a visszafagyasztott termékekről szinte egyből megmondható, hogy már egyszer felolvadt áruval van-e dolgunk. Érdemes gyanakodni, ha a zacskóban lévő élelmiszer deformált alakot ölt, és eltér a többi ugyanolyan termék „kinézetétől” vagy tömbbe fagyott állapotú.
A visszafagyasztás legnagyobb veszélye, hogy a minősége is romlik a felolvasztott és visszafagyasztott élelmiszereknek.
Fontos, hogyMindig olvassuk el a gyártó felhasználási javaslatát. A felengedésnek minden esetben az a célja, hogy a termék az elkészítés során biztosan átsüljön vagy átfőjön. Gyorsfagyasztott tészták esetében a gombócok, derelyék, nudli stb. kiengedése nem szükséges. Természetesen a leveles tészta esetében nélkülözhetetlen, hiszen azt nyújtani és formázni kell.
A felengedett termékek visszafagyasztása nem lehetséges sem minőségi, sem pedig élelmiszerbiztonsági okok miatt. A gyorsfagyasztott termékek csomagolásán az előállítónak kötelező feltűntetni a jelölések között, hogy „Felengedtetés után a terméket újra fagyasztani tilos!”.